Ramadan Times

Világszerte Iftar / Sehar Időjelző riasztás a napi ramadánhoz. Telefonokhoz és táblagépekhez egyaránt tervezett. Nagyon pontos módszert alkalmaz (kb. 1 ívperc pontosság 2000 két évszázadán belül), amelyet az amerikai haditengerészeti obszervatórium a napkelte / napnyugta / szürkület kiszámításához használ. Még lehetőségei vannak a nagy szélességi idő számítására. A funkciók a következőket tartalmazzák:

* Innovatív felület, amely megmutatja az Iftar / Sehar hátralévő idejét.

* Havi nézet a ramadán időzítéshez.

* Hidzsri (iszlám) kalander

* A riasztási opciók beállíthatók a kiválasztott percekkel az Iftar / Sehar előtt.

* Támogatja a különböző időszámítási módszereket.

* A teljes Azan riasztás hallható, amikor az alkalmazás az előtérben fut

* Háttér riasztás hallható a készüléken

A ramadán (arabul: رمضان Ramaḍān, IPA: [rɑmɑˈdˤɑːn]; [variációk] perzsa: Ramazān; urdu: Ramzān; török: Ramazan) az iszlám naptár kilencedik hónapja. [1] A világon élő muszlimok ezt havonta megfigyelik. a böjtölésről. [2] [3] Ezt az éves megtartást az iszlám öt oszlopának tekintik. [4] A hószínekben összeállított számos életrajzi beszámoló szerint a hónap a félhold vizuális megfigyelései alapján 29–30 napig tart. [5] [6] A ramadán szó az arab ramida vagy ar-ramad gyökből származik, ami perzselő hőt vagy szárazságot jelent. [7] A böjt fardh (kötelező) a felnőtt muzulmánok számára, kivéve azokat, akik betegek, utazók, terhesek, cukorbetegek vagy menstruációs vérzésen esnek át. [8]

Míg a hajnaltól napnyugtáig böjtölnek, a muzulmánok tartózkodnak az ételfogyasztástól, a folyadékfogyasztástól, a dohányzástól és a szexuális kapcsolatoktól; egyes értelmezésekben tartózkodnak a káromkodástól is. Ételeket és italokat naponta, napkelte előtt és napnyugta után szolgálnak fel. [9] [10] Az iszlám szerint a böjt olvadása (jutalma) sok, de ebben a hónapban úgy vélik, hogy megsokszorozódnak. [11] A muszlimok böjtje a ramadán idején általában magában foglalja a fokozott saláta (ima) és a Korán felolvasását. [12] [13]

A ramadán a spirituális elmélkedés, a fejlődés és a fokozott odaadás és imádat ideje. A muzulmánok várhatóan nagyobb erőfeszítéseket tesznek az iszlám tanításainak követésére. A böjt (fűrész) hajnalban kezdődik és napnyugtakor ér véget. Az étkezéstől és az ivástól való tartózkodás mellett a muzulmánok fokozzák a visszafogottságot is, például tartózkodnak a szexuális kapcsolatoktól és általában a bűnös beszédtől és viselkedéstől. A böjtölésről azt mondják, hogy átirányítja a szívet a világi tevékenységektől, célja a lélek megtisztítása azáltal, hogy megszabadítja a káros szennyeződéstől. A ramadán azt is megtanítja a muszlimoknak, hogy hogyan kell jobban gyakorolni az önfegyelmet, az önkontrollt, az áldozatot és az empátiát azok számára, akik kevésbé szerencsések; ezzel ösztönözve a nagylelkűséget és a kötelező jótékonyságot (zakat). [17]

A muszlimok számára kötelezővé válik a böjt megkezdése, amikor elérik a pubertást, mindaddig, amíg egészségesek, épelméjűek és nincsenek fogyatékosságaik vagy betegségeik. A böjt alóli mentesség az utazás, a menstruáció, a súlyos betegség, a terhesség és a szoptatás. Számos egészségügyi betegségben szenvedő muszlim azonban ragaszkodik a böjthöz, hogy kielégítse lelki szükségleteit, és az egészségügyi szakembereknek együtt kell működniük a pácienseikkel a közös álláspont elérése érdekében. A szakembereknek szorosan figyelemmel kell kísérniük azokat a személyeket, akik úgy döntenek, hogy továbbra is böjtölnek. [18]

Míg a gyermekkorban a böjtöt nem tartják kötelezőnek, sok gyermek arra törekszik, hogy minél több böjtöt teljesítsen, mint későbbi életében. Azok, akik nem képesek böjtölni, kötelesek ezt pótolni. A Korán szerint a betegek vagy az utazók (muszáfir) mentesülnek a kötelezettség alól, de nekik még mindig pótolniuk kell a később elmulasztott napokat. [19]